Kosár
0
0 Ft



"A középiskola után Lanina Londonba került. Egyetemi ösztöndíjjal, történelem szakon. A belvárosi albérletében esténként apja kézzel írt naplói fölött ült, és anyja régi leveleit olvasta újra — a betűk között keresett magának kapaszkodókat.
Két ország, két szív, egy élet. Ez volt az öröksége. Egy darabja örökre a párizsi maradt, másik darabja a sivatag vörös porában, a harmadik része pedig — a legfontosabb — itt volt most, London ködös utcáin.
Lanina szemei egy pillanatra elidőztek az asztalon heverő gyűrött térképen. Ahogy a londoni reggel fényei áttörtek a párás ablakon, gondolatai messzire kalandoztak. Varsó – ott kezdődött minden."
"— Na, Misa! Hol az a szép kis mappa? Te tudod ugye? És azt is, ki lopta el, és ki ölte meg az ÁVH-s tisztet! Mond meg, ki volt az! Ki lőtt! És hol van az a mappa? — kérdezte halkan Szabó hadnagy.
Misa a földre szegezte a tekintetét. Nem szólt. Ha most megszólal, azonnal lebukik, és mind őt, mind Bélát börtönbe zárják. Talán fel is akasztják őket. Hallgatnia kell. Béla megmentette az életét, és ő soha nem fogja beköpni.
Szabó mögötte termett, és tenyerével tarkón vágta.
— Add ide, te barom, add ide, és beszélj, vagy agyonverlek itt, mint a kutyát!
Misa némán tűrte az ütéseket. Csak egy gondolat járt a fejében: Nem szabad, nem szabad..."
"De Patrick nem követte a kutyát, ment a saját feje után és hangosan hívogatta társát, ne hagyja ott őt, egészen addig míg egy árus standjánál meg nem álltak. A polcok roskadásig voltak kolbásszal és Mani érdeklődve szimatolt az egyik kupac felé.– Ne most, Mani! – próbálta visszatartani Patrick, de a kutya határozottan nekirugaszkodott a polcnak és felugrott a tetejére. Az állvány hatalmas robajjal dőlt össze, a kolbászok pedig gurulni kezdtek a kikötő kövezetén.
– Hát ez remek! – Patrick kétségbeesetten próbálta elkapni Manit, miközben a stand tulajdonosa, egy vörös arcú hentes, már ordítani kezdett.
– Az a dög tönkretett mindent! – bömbölte, miközben egy hatalmas bárdot szorongatott.
Mani azonban nem zavartatta magát. Egy különösen szép szál kolbásszal a szájában boldogan rohant a hajók felé, és Patrick kénytelen volt utána szaladni. Főleg hogy a hentes mögöttük loholt bárdjával, miközben színes káromkodásokat kiabált."